Fehéregyensúly – hogy a fehér tényleg fehér legyen

Biztosan jártál már úgy, hogy a fényképen minden kicsit sárgásnak vagy éppen kékesnek tűnt. Pedig amikor ott voltál, egyáltalán nem érezted furcsának a fényeket.

Ennek az az oka, hogy a szemünk nagyon ügyesen alkalmazkodik a különböző fényforrásokhoz. Egy fehér falat fehérnek látunk napsütésben, árnyékban és egy lámpával megvilágított szobában is.

A fényképezőgépnek viszont el kell döntenie, hogy milyen színű fényben készült a kép. Ebben segít a fehéregyensúly, angolul White Balance, röviden WB.

Mi az a fehéregyensúly?

A különböző fényforrásoknak különböző a színük. Egy hagyományos izzó fénye például melegebb, sárgásabb. Az árnyékban vagy borús időben készült képek viszont könnyen kékesebbnek tűnhetnek.

A fehéregyensúly feladata, hogy ezt korrigálja, és a fotó színei természetesnek hassanak.

Egyszerűbben: a fényképezőgép megpróbálja elérni, hogy ami a valóságban fehér, az a képen is fehér legyen.

Ha a fehéregyensúly nem megfelelő, a teljes kép színvilága eltolódhat. Lehet túl sárga, narancssárga, kékes vagy zöldes. Ez különösen feltűnő lehet például az emberi bőrön.

Automata fehéregyensúly

A legtöbb fényképezőgép és telefon alapból automata fehéregyensúlyt használ. Ezt általában AWB jelöléssel találod meg. Az automata mód megpróbálja felismerni a fényviszonyokat, és ennek megfelelően beállítani a színeket. A legtöbb hétköznapi helyzetben nagyon jól működik, ezért kezdőként nyugodtan használhatod. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a gép nem találja el pontosan, milyen fényben fotózol. Ilyenkor érdemes kipróbálni valamelyik előre beállított fehéregyensúly-módot.

Milyen fehéregyensúly-módok vannak?

A pontos elnevezések fényképezőgépenként eltérhetnek, de általában ezekkel találkozhatsz:

Automata / AWB
A gép választja ki a szerinte megfelelő beállítást. A legtöbb helyzetben ez a legegyszerűbb választás.

Napfény / Daylight
Napsütéses, természetes fényben használható.

Felhős / Cloudy
Borús időhöz készült. Általában kissé melegebbé teszi a képet.

Árnyék / Shade
Az árnyékban készült fotók könnyen kékesek lehetnek, ezért ez a mód melegebb irányba korrigál.

Izzólámpa / Incandescent / Tungsten
Meleg, sárgás mesterséges fényhez használható. A gép ilyenkor hűvösebb irányba korrigál.

Fénycső / Fluorescent
Fénycsöves világításhoz készült beállítás.

Vaku / Flash
Vakus fotózásnál használható.

Nem kell ezeket kívülről megtanulni. A lényeg az, hogy tudd: ha az automata fehéregyensúly mellett furcsának látod a színeket, van lehetőséged másik módot választani.

Nem mindig a legsemlegesebb kép a legszebb

A fehéregyensúly nem csak arra jó, hogy „helyes” színeket kapjunk.

Gondolj például egy naplementére. A meleg, narancssárga fény éppen attól szép, hogy meleg. Nem biztos, hogy jó ötlet lenne teljesen semlegesre korrigálni.

Ugyanez igaz az őszi fényekre is. A sárga és vörös levelek hangulatát sokszor kifejezetten jól áll egy kissé melegebb színvilág.

Vagyis a cél nem feltétlenül az, hogy mindenáron tökéletesen semleges legyen a kép. Fontosabb, hogy olyan legyen, amilyennek te szeretnéd látni.

RAW vagy JPEG?

A fehéregyensúly szempontjából nagy különbség van aközött, hogy RAW vagy JPEG formátumban fotózol.

JPEG esetén a fényképezőgép már a kép elkészítésekor feldolgozza a fotót. A kiválasztott fehéregyensúlyt is alkalmazza, és ezt később csak korlátozottabban tudod módosítani.

Ezért JPEG-nél érdemes már fotózáskor figyelni arra, hogy megfelelő legyen a fehéregyensúly.

RAW esetén a fényképezőgép jóval több képi információt őriz meg. Emiatt utólag sokkal szabadabban változtathatod meg a fehéregyensúlyt anélkül, hogy romlana a kép minősége.

Ha szeretnéd a lehető legtöbbet kihozni a fotóidból, a RAW jobb választás. Van azonban egy fontos különbség: a RAW-fájlokat fel kell dolgozni. Nem kész képek, hanem inkább olyan digitális „nyersanyagok”, amelyeken utólag be kell állítani többek között a fényerőt, a kontrasztot, a színeket és szükség esetén a fehéregyensúlyt is.

A JPEG ezzel szemben azonnal használható.

Kezdőként egyik választással sincs semmi gond. Ha nem szeretnél utómunkával foglalkozni, a JPEG egyszerűbb. Ha viszont szeretnéd később is alakítani a képeidet, érdemes megismerkedni a RAW formátummal.

A legfontosabb pedig: ne csak azt figyeld, mi a technikailag helyes, hanem azt is, milyen hangulatot szeretnél a képpel átadni.