Automata és félautomata módok – mikor mit bízz a gépre?

Az expozíciós háromszögnél láttuk, hogy a kép világosságát három dolog határozza meg: ISO, záridő és blende. A gép különböző módjai tulajdonképpen arról szólnak, hogy ebből mit állítasz te, és mit számol ki helyetted a fényképezőgép.

A rövidítések gyártónként eltérhetnek. Nikonon gyakori a P, S, A, M jelölés, Canonon például az S helyett sokszor Tv, az A helyett pedig Av szerepel. Más márkáknál is lehet eltérés, de az alapelv nagyon hasonló.

Automata mód

Itt a gép szinte mindent eldönt helyetted: záridőt, blendét, ISO-t, fehéregyensúlyt, sokszor még a vakut is. Kényelmes, gyors, kezdésnek teljesen rendben van.

A hátránya, hogy a gép nem tudja, te mit szeretnél hangulatban. Lehet, hogy te elmosott hátteret akarnál, ő viszont mindent élesre vesz. Lehet, hogy természetes fényt szeretnél, ő pedig felpattintja a vakut. Biztonságos mód, de kevés kreatív kontrollt ad.

P mód – programautomatika

A gép kiválasztja a záridő és a blende párosát, hogy jó legyen az expozíció, de több beállításba már beleszólhatsz. Ilyen lehet például az ISO, az expozíciókompenzáció, a fókuszmód vagy a fehéregyensúly.

Jó választás, ha gyorsan kell fotózni, de nem akarod teljesen automata módra bízni magad. Kirándulásnál, családi eseményen, utcai fotózásnál praktikus lehet.

S / Tv mód – záridő-előválasztás

Itt te állítod a záridőt, a gép pedig ehhez választ blendét.

Akkor hasznos, ha a mozgás a lényeg. Gyors záridővel, például 1/500 vagy 1/1000 másodperccel megfagyaszthatod a mozgást. Lassabb záridővel viszont szándékosan elmosódást vihetsz a képbe: vízesésnél, fénycsíkoknál, mozgás érzékeltetésénél nagyon látványos tud lenni.

A / Av mód – rekesz-előválasztás

Itt te állítod a blendét, a gép pedig ehhez választ záridőt.

Ez az egyik legnépszerűbb félautomata mód, mert nagyon jól szabályozható vele a kép hangulata. Kis f-számnál, például f/1.8 vagy f/2.8 esetén szép háttérelmosást kapsz. Nagyobb f-számnál, például f/8 vagy f/11 esetén a kép nagyobb része lesz éles.

Portrénál, ételfotónál, részletfotóknál gyakran jól jön a kis mélységélesség. Tájképnél, épületeknél vagy csoportképnél inkább a nagyobb mélységélesség lehet hasznos.

M mód – manuális mód

Itt te állítod a záridőt és a blendét, és ha szeretnéd, az ISO-t is. Ez adja a legnagyobb kontrollt, mert nem a gép dönt helyetted.

Különösen hasznos stúdióban, vakuzásnál, éjszakai fotózásnál, termékfotónál, vagy olyan helyzetben, ahol nem szeretnéd, hogy a gép képről képre változtassa az értékeket.

A manuális mód nem azt jelenti, hogy mindent bonyolultabbá kell tenni. Inkább azt, hogy te döntöd el, mi legyen fontos: a mozgás, a háttérelmosás, a kép világossága vagy a következetes beállítás.

Szerkesztői tipp: Auto ISO

Az egyik kedvenc megoldásom az Auto ISO manuális móddal kombinálva.

Ilyenkor te döntesz a két legfontosabb kreatív beállításról:
milyen legyen a blende, vagyis mennyire mosódjon el a háttér,
és milyen legyen a záridő, vagyis megfagyjon-e a mozgás.

A gép pedig az ISO-val kompenzál, hogy a kép megfelelően világos legyen.

Ez nagyon kényelmes például eseményfotózásnál, gyerekeknél, utcai fotózásnál vagy változó fényviszonyok között. Nem kell minden pillanatban az ISO-val bajlódnod, mégis nálad marad a kreatív kontroll.

Arra viszont érdemes figyelni, hogy az Auto ISO akkor igazán jó, ha a géped viszonylag jól kezeli a magasabb ISO-val járó zajt. A legtöbb gép menüjében be tudod állítani, meddig engeded fel az ISO-t, például ISO 1600, 3200 vagy 6400 értékig. Így a gép nem fog a végtelenségig emelni, és te szabod meg, mennyi zaj fér bele a képeidbe.

Ez egy jó kompromisszum:
te irányítod a kép karakterét, a gép pedig segít az expozícióban.

Összefoglalva

Nem az a cél, hogy mindig manuális módban fotózz. Az a lényeg, hogy tudd, melyik mód mire való.

Te melyik módot használod leggyakrabban? Automata, P, S/Tv, A/Av, M, vagy M + Auto ISO?